Néhány napos hallgatás után ismét beindult az orosz propagandagépezet, Moszkva szerint a Kremlnek semmi köze az Alekszej Navalnij elleni augusztusi merénylethez. Az orosz politikusok arra reagáltak megkésve, hogy orosz és nyugati oknyomozók azt állították, az orosz titkosszolgálat, az FSZB akarta megölni Vlagyimir Putyin legismertebb hazai bírálóját. De most legalább a megvádolt ügynökök nem meséltek az orosz tévében arról, hogy csak éppen kirándulni voltak a novicsokos merénylet helyszínén.
„Ez a logikájuk: ha Moszkva hallgatott két napig, az csak azt jelentheti, hogy Oroszország bűnös. Szerintem minden normális ember számára egyértelmű, hogy mekkora alsóbbrendűségről tanúskodik ez a hozzáállás” – nyilatkozta az elsőként megszólaló orosz politikus, Szergej Lavrov. A külügyminiszter hozzátette: Az a mód, amellyel ezt az egész történetet elővezették, azt mutatja, hogy nyugati partnereink képtelenek a bevett diplomáciai gyakorlatnak megfelelően tevékenykedni és nem tartják be a nemzetközi jog elveit. Hasonló véleményen volt Oroszország EU-s nagykövete, Vlagyimir Csizov is, aki kurtán nevetségesnek nevezte, hogy az orosz államnak bármi köze lenne ahhoz, hogy augusztus 20-án a szibériai Tomszkban „valakik” a szovjet időkben kifejlesztett katonai idegméreggel, a novicsokkal akarták megölni az orosz ellenzékit.
Lavrov egyébként már korábban is nyilatkozott Navalnij-ügyben. Amikor a merénylet után Németországba szállított Navalnij vérében megtalálták a novicsok nyomait, a külügyminiszter azt mondta, elképzelhető, hogy az orosz ellenzékit Berlinben, vagy a német fővárosba tartó repülőgépen mérgezték meg.
A “lebukott” ügynök
Az orosz sajtóban közben olyan állítások is megjelentek, melyek szerint most már bizonyítható, hogy a 44 éves Navalnij a külföldi titkosszolgálatok ügynöke. „Most már hivatalos, Navalnij a CIA-nak és az MI6-nek dolgozik” – írta például Jevgenyij Popov ismert orosz politika újságíró.
Közben a Németországban tartózkodó Navalnij is megszólalt, több milliós nézettségű videóban ismertette az oknyomozók által összegyűjtött adatokat és azt is megerősítette, annak ellenére haza kíván térni, hogy állítólag már az augusztusi merénylet előtt is megpróbálták megölni őt. Otthon nem csak egy újabb merénylet várhatja: a hatóságok még szeptemberben – amikor az ellenzéki kómában feküdt a berlini Charité kórházban – befagyasztották bankszámláját és elidegenítési tilalmat mondtak ki lakására. Ennek az az oka, hogy 2019-ben Navalnij egy videóban a Putyinhoz közel álló üzletembert, Jevgenyij Prigozsint azzal vádolta meg, hogy a „Putyin szakácsakaként” is ismert szentpétervári vállalkozó tulajdonában lévő konyhákon készített ételek okoztak tömeges fertőzést a moszkvai iskolákban és óvodákban. Prigozsin tagadta, hogy az ételmérgezésért felelős cég az ő tulajdonában lenne, és a bíróság neki adott igazat és egyúttal 1,14 millió rubeles (ötmillió forintos) kártérítésre kötelezte Navalnijt.
A legérdekesebb – és a legfontosabb – állítást kollégája, Vlagyimir Szolovjov tette: ugyan megismételte, hogy az egész Navalnij-ügyet a nyugati titkosszolgálatok kreálták, ám azt is sürgette, hogy a hatóságok vizsgálják ki, a külföldiek hogyan szerezték meg a merényletet végrehajtó „állítólagos” FSZB-ügynökök telefonhívási adatait. „Ez egy komoly ügy, ki kell vizsgálnunk és börtönbe kell zárni, aki odavaló” – magyarázta.
A tényleg lebukott ügynökök
Szolovjovnak ugyanis feltűnt, hogy a Bellingcat nemzetközi oknyomozó portál, az amerikai CNN, a német Der Spiegel és az orosz The Insider hírportál által közzétett cikkek – amelyek egyebek mellett néven nevezik a mérgezést végrehajtó és az őket kísérő ügynököket – a jelek szerint szabadon járkálnak az orosz belügyminisztérium, az FSZB és a távközlési cégek adatbázisaiban, és pontosan tudják, merre felé járnak az FSZB titkosnak gondolt ügynökei.
Ez nem csak most, a Navalnij-merénylet alkalmával történt így. Miután 2018 márciusában a dél-angliai Salisbury-ben ugyancsak az FSZB emberei a kiugrott orosz ügynököt, Szergej Szkripalt próbálták megölni novicsokkal, a Bellingcat szintén megnevezte az elkövetőket, és még azt is kiderítette, mi volt a merénylők valódi neve, s hol tanulták ki a szakma mesterfogásait. A különbség akkor annyivolt, hogy az orosz tévék behívták a megvádoltakat, akik nem túl meggyőző történettel magyarázták meg, mit kerestek éppen a merénylet napján az angliai városban. Akkor az is figyelemreméltó volt, hogy Putyin elnök meglehetősen megengedően nyilatkozott a merényletről. „A hazaárulás a legsúlyosabb bűncselekmény és büntetést érdemel. Nem azt mondom, hogy így kell ezt megoldani, egyáltalán nem. De a hazaárulókat meg kell büntetni”’ – mondta a politikus éves sajtókonferenciáján.