A több mint két évtizede hatalmon lévő Vlagyimir Putyin államfő az idén is folytatja politikai ellenfeleinek zaklatását, nem kizárt, hogy 2022-ben a kommunisták is sorra kerülnek. Folytatódni fog a durva koronavírus-járvány és a gazdasági helyzet sem fog javulni. Elemzői vélemények az Oroszország előtti 2022-es évről.

„Oroszország autoriter állammá vált és továbbra is akadályozni fogja az ellenzéket és a civilszervezeteket. Ezen a ponton, a rezsim már nem tud megállni” – vélekedik Andrej Kolesznyikov, a moszkvai Carnegie Központ elemzője, hangsúlyozva, hogy a nyomásgyakorlás annak ellenére folytatódik, hogy Putyinék tavaly gyakorlatilag teljesen felszámolták a rendszeren kívüli ellenzéket, azaz azokat a pártokat és mozgalmakat, amelyek nem álellenzékiként kerültek be a parlamentbe. A tavaly „kiiktatottak” között van Alekszej Navalnij, a legismertebb orosz ellenzéki, a politikus sok munkatársa, illetve több ellenzéki internetes portál, amelyet a „külföldi ügynökökről” szóló törvény alapján lehetetlenítettek el a hatóságok.

Egy másik elemző, Konsztantyin Kalacsov úgy véli, többek között a parlementben jelen lévő leginkább önálló ellenzéki erő, a kommunista párt (KPRF) kerülhet a Putyin-rendszer célkeresztjébe. „A KPRF az utolsó olyan erő, amely megőrzött valamit az önállóságból, és ez persze nem tetszik a Kremlnek.

“Az ország egységének fenntartásához szükség van ellenségekre.”

A rendszeren kívüli ellenzéket már legyőzték, de a hatalomnak szüksége van egy újabb ötödik hadoszlopra, s ez lehet a kommunista párt” – vélekedett az elemző.

Ugyancsak ellenfelek lesznek a nemzetközi technológiai vállalatok, amelyek ellen már jó ideje tart a Kreml hadjárata. Egyelőre Putyinék nyerésre állnak: komoly bírságokkal sújtották a Google-t, a Facebookot és elérték, hogy a legnagyobb közösségi oldalak – az újabb szankcióktól tartva – levették azokat a posztokat, amelyek a tavalyi választások előtt ismertették az Alekszej Navalnij által kitalált okos szavazási módszerrel kapcsolatos tudnivalókat. A külföldiek elleni fellépés azért is valószínű, mert a hazaiak már meg lettek szelídítve: a legnagyobb posztszovjet közösségi oldalt, a Vkontaktyét (VK) az év végén vette meg a Gazprom-holding egyik cége, s ezt követően egy Kremlhez közeli üzletember került a VK vezérigazgatói székébe.

Ellenzék a padlón

Az elemzők szerint a kivéreztetett ellenzék gyenge lesz ahhoz, hogy komoly tiltakozó akciókat szervezzen, s a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos korlátozások is segítenek a hatalomnak az esetleges tüntetések közegészségügyi indokokkal való szétzavarásában. A Covid-járvány pedig valószínűleg sokáig fog folytatódni, az átoltottság a komoly propagandaakciók ellenére is negyven százalék alatt van, s még a Kremlhez közel állók is elismerik, hogy nagyon lassan halad a társadalmat jellemző bizalmatlanság csökkentése. Pedig nagyon sok a beteg és az áldozat, míg a hivatalos adatok szerint eddig valamivel többen, mint 300 ezren haltak meg a járvány következtében, a halálos áldozatok száma valószínűleg meghaladja a 900 ezret: ennyivel magasabb a járvány kezdete óta mért plusz halálozás.

Alighanem marad a gazdasági pangás is, s idén is folytatódni fog a nullához közeli növekedési ütem. Míg sok ország gazdaságpolitikájának átalakításával és jelentős beruházási programokkal igyekezett új életet lehelni a koronavírus-járvány által megtépázott gazdaságba, Moszkva igyekezett úgy tenni, mintha semmi sem történt volna. Fejfájást okoz Moszkvában az is, hogy magas az infláció – jelenleg nyolc százalék körüli – s az előrejelzések szerint a következő hónapokban tovább gyorsulhat a pénzromlás üteme.

 „A hosszútávú kilátások sem jók, több tényező is akadályozza a gazdasági fellendülést: egyebek mellett a kedvezőtlen demográfiai folyamatok, a gazdaság strukturális problémái, az olaj- és gázipar túlzottan nagy gazdasági szerepe, az iparág modernizálásának halogatása, az infrastruktúra fejletlensége, a korrupció, a nagy jövedelemkülönbségek és a szociális háló gyengesége”

– vélekedett Levon Kameryan, a német Scope Ratings elemzője.

Az első a sereg

Nagyon lassan halad a Vlagyimir Putyin által kezdeményezett nemzeti programok végrehajtása is, részben azért, mert a szovjet időkhöz hasonlóan sokszor elsőbbséget élveznek a katonai kiadások. Most különösen igaz ez, miután tavaly tavasszal mintegy százezer katonát vezényelt a Kreml az orosz-ukrán határra, késő ősszel megismétlődött a csapatösszevonás, s jelenleg is több mint százezer fegyveres várakozik a térségben parancsra. A katonaság vezénylése és hadrendben tartása, valamint a haditechnika mozgatása is komoly összegeket emészt fel, s egy esetleges háború kirobbantása esetén a nyugati országok újabb súlyos gazdasági szankciókat vezetnének be Oroszország ellen.