A „fasizmus” és a NATO ellen harcoló Vlagyimir Putyinnak eddig két dolgot sikerült elérnie: azt, hogy Finnország és Svédország is jelentkezik az észak-atlanti szövetségbe, illetve az, hogy azok között is sokakban ellenszenvet keltett Oroszország iránt, akik korábban szimpátiával viseltettek a világ legnagyobb országa iránt. Most Rigában döntöttek úgy, hogy az utolsó szovjet köztéri emlékművet is eltávolítják.

Pénteken Rigában lebontották azt a szovjet emlékművet, amely a lett fővárosban utolsóként hirdette a szovjet hadsereg második világháborús dicsőségét. A hatalmas szoborkompozíció már jó ideje viták kereszttüzében állt: míg a lettek közül sokan úgy vélik, hogy az 1985-ben átadott emlékmű nem a felszabadításra, hanem a balti állam ismételt szovjet megszállására emlékeztet, az egykori balti szovjet köztársaság lakosságának mintegy 30 százalékát kitevő oroszok közül sokan minden május 9-én – a győzelem napján – az emlékműnél gyűltek össze, hogy adózzanak a Vörös hadsereg emlékének és egyben hirdessék az „Új Oroszország” erejét is.

A függetlenség elnyerése után Rigában az összes szovjet köztéri emlékművet lebontották, a kivételt a Győzelem parkban álló szobor képezte: egy 1994-es orosz-lett megállapodás értelmében az emlékmű védettséget élvezett. A lett parlament most módosította az emlékművekről szóló törvényt és levette a szovjet katonákat ábrázoló szobrot a listáról.

Az emlékműnek a védettség ellenére is viharos volt a múltja: 1997-ben lett aktivisták megpróbálták felrobbantani, ám a pokolgép túl korán lépett működésbe, s miközben a szobor gyakorlatilag sértetlen maradt két ember életét vesztette. Az évek során több petíciót is benyújtottak a szobor lebontását követelő baltiak, ám hiába érte el az aláírások száma a kötelező tízezret, a hatóságok minden alkalommal elutasították a kérelmet.

A rigai orosz nagykövetség felháborítónak, törvénytelennek és erkölcsi szempontból igazolhatatlannak nevezte a lettek döntését.