Súlyos károk keletkeztek a Krímben lévő novofjodorivkai légitámaszpont elleni ukrán támadás során. Az akció több szempontból is fontos fejlemény.

Nyolc éve foglalta el harc nélkül az Ukrajnához tartozó Krímet Oroszország, s ezen közel egy évtized alatt Ukrajna egyszer sem nyitott tüzet a megszállt félszigeten állomásozó orosz erőkre. Miután februárban Oroszország ismét megtámadta szomszédját és arra számított, hogy néhány nap alatt szétveri az ukrán hadsereget, nagyon valószínűtlennek tűnt az, ami hétfőn bekövetkezett: robbanások – minden bizonnyal rakéták okozta detonációk – rázták meg az egyik legfontosabb légitámaszpontot, a Krím nyugati oldalán fekvő Novofjodorivkát. A támaszpont fontosságát részben az adja, hogy elsősorban innen indulnak azok az orosz bombázók és az őket kísérő vadászok – a Szu-24-esek, Szu-30-asok és Szu-33-asok – amelyek rendszeren bombázzák az ukrán városokat, illetve a hadsereg állásait.

Egyelőre nem tudni, hogy az akció mekkora kárt okozott, az biztos, hogy az első robbanásokat egy percen belül újabbak követték, ami arra utal, hogy találat érte a katonai felszereléseket rejtő raktárakat is.

Precedens?

De semmiképpen sem az a legfontosabb, hogy mi semmisült meg, hanem az, hogy az ukránok most először lőttek olyan megszállt területet, amelyet Moszkva már bekebelezett. A Krím nem holmi Ukrajna területén kikiáltott álfüggetlen népköztársaság, hanem – legalábbis az orosz törvények szerint – az ország szerves része. Korábban Dmitrij Medvegyev volt orosz államfő, illetve miniszterelnök azzal fenyegetőzött, hogy amennyiben támadás éri a Krímet akkor Ukrajnának „ítéletnapi ellentámadással” kell szembenéznie.

Az ítéletnap – legalábbis egyelőre – elmaradni látszik, az orosz propaganda ugyanúgy viselkedik, mint amikor az ukránok egy Neptun típusú rakétával a tenger fenekére küldték a fekete- tengeri orosz flotta zászlóshajóját, a Moszkvát. Akkor is – és most is – robbanásokról beszéltek, illetve beszélnek, azt sugallják, a pusztítást baleset okozta. (Azért biztos, ami biztos, a Moszkva elleni támadás után az oroszok többször célba vették a Neptun rakétákat gyártó ukrajnai üzemet.)

Lyuk a légvédelemben

A mostani támadás másik fontos üzenete az, hogy úgy tűnik, nem működik megfelelően az orosz légvédelem. Novofjodorivkát ugyanis – ha valamit – védeni kellett, hiszen fontos szerepe van a Kreml által „különleges katonai műveletnek” nevezett háború folytatásában. Ukrán források szerint a támadás úgy történhetett, hogy először az ellenséges radarokat megsemmisítő amerikai AGM-88 HARM rakétákkal kilőtték a közelben lévő radarállomásokat, majd a keletkezett „lyukon” belőttek vagy Neptunokat, vagy az amerikaiaktól kapott ATACMS rakétákat. Utóbbiak hatótávolsága 300 kilométer, s bár hivatalos közlések szerint Kijev még nem kapott ilyen eszközöket, több nyugati forrás is megerősítette, hogy már megérkeztek az országba az első szállítmányok. Az ATACMS-eket ugyanazokról a mobil indítópultról (HIMARS) lehet kilőni, mint azokat a nyolcvan kilométerig hatásos rakétákat, amelyekkel az ukránok számos orosz fegyverraktárat és parancsnoki posztot semmisítettek meg Dél-és Kelet-Ukrajnában.

A támadás másik érdekessége az, hogy amennyiben abban valóban szerepet játszottak az AGM-88 HARM rakéták, az azt jelenti, hogy már átalakították az ukrán légierő harci gépeit a NATO-szabványok szerint készült fegyverek használatára. Az AGM-88 HARM-ot ugyanis repülőgépekről lövik ki, és az eszközöket egyedi felfüggesztési pontokra szerelik fel.