Most végzik ki a megroggyant orosz ellenzéket

Most végzik ki a megroggyant orosz ellenzéket

Most végzik ki a megroggyant orosz ellenzéket

Miután az orosz hatóságok börtönbe zárták a legismertebb ellenzékit, Alekszej Navalnijt, teljes össztüzet zúdítottak a politikus szövetségeseire, a civilszervezetek maradékára, illetve a független sajtóra.

Egy börtönbe zárt orosz történész, a sztálini időkben elkövetett rémtettek részleteit feltáró Jurij Dmitrijev kapta meg az idén a Szaharov Szabadság Emlékdíjat. A sztálini börtöntáborokban, a gulágokban meghalt emberek sorsát megörökítő történészt azért ítélték előbb 3,5, majd 13 éves börtönre, mert a hatóságok azzal vádolták őt – védői, valamint az emberi jogi szervezetek véleménye szerint teljesen alaptalanul – hogy állítólag szexuálisan bántalmazta kiskorú nevelt lányát. Szerintük azért hallgattatták el Dmitrijevet, mert a Sztálin örökségét fokozatosan egyre tisztábbra mosó jelenlegi orosz hatalmat zavarta a „kellemetlen részleteket” publikáló történész tevékenysége.  A kitüntetésnek különös jelentősége van 2021-ben:  egyrészt száz éve született a szovjet-időszak leghíresebb jogvédője, Andrej Szaharov, másrészt ahogy a dolgok állnak, a mai Oroszországban is elkelne egy Szaharovhoz mérhető bátor jogvédő.
A szeptemberi parlamenti választásra készülő orosz hatóságok ugyanis az utóbbi hónapokban minden korábbinál nagyobb lendülettel számolnak le az ellenzékiekkel és mindazokkal, akik nem állnak be Vlagyimir Putyin államfő szolgálatába. Miután tavaly augusztusban – minden bizonnyal az orosz titkosszolgálat, az FSZB ügynökei – a szibériai Tomszkban megpróbálták megölni Alekszej Navalnijt, idén januárban a hatóságok őrizetbe vették a németországi gyógykezelésről hazatért ellenzékit, majd néhány héttel később letöltendőre változtatták a politikusra – állítólagos gazdasági bűncselekmények miatt – kirótt felfüggesztett börtönbüntetést.

„Szélsőséges” ellenzék

Miközben Navalnij éhségsztrájkba kezdett a börtöntáborban, mert az illetékesek nem voltak hajlandóak megfelelő orvosi ellátásban részesíteni őt, az orosz rendőrség ezer számra vette őrizetbe azokat, akik sok városban felvonultak, hogy támogatásukról biztosítsák az ellenzéki vezetőt. Beindult a jogi csűrés-csavarás is, aminek az lesz a vége, hogy szélsőséges szervezetté minősítik a Navalnij által létrehozott szervezetet, a Korrupcióellenes Alapítványt (FBK) s a szervezet aktivistáit és vezetőit minden bizonnyal eltiltják attól, hogy jelöltként részt vegyenek a törvényhozási választáson. Navalnij emberei közül sokan börtönbe kerülhetnek, mint „szélsőségesek” – a hatóságok szerint az extremizmus abban merült ki, hogy meg akarták dönteni a jelenlegi rendszer hatalmát – s az FBK vezetői szerint az utóbbi hetek azzal teltek el, hogy megpróbálták eltüntetni azokat a jeleket, amelyek emberek százait az FBK-hoz kötötték volna.  Amikor pedig ötven oroszországi régió ellenzéki önkormányzati képviselői összegyűltek volna Moszkvában, a rendőrök lerohanták az épületet, és több mint kétszáz embert őrizetbe vettek.

mAz FBK kiiktatása azt jelenti, hogy szeptemberben ismét csak a Putyint támogató Egységes Oroszország (JeR), valamint azon álellenzéki pártok – egyebek mellett a Kommunista Párt és a Liberális Demokrata Párt – jelöltjei indulhatnak a választáson, amelyek már sokszor megmutatták csak azt a célt szolgálják, hogy úgy tűnjön, Putyin országában még többpárti demokrácia van.

Külföldi ügynök” médiumok

A kevés, még valóban független médiumra is nehéz idők járnak, a hatóságok sorra ütik rá a nem rezsimpárti honlapokra a „külföldi ügynök” bélyeget. Legutóbb az egyik legismertebb ilyen médiumot, a meduza.io-t „tüntették ki”, azóta a hírportál valamennyi cikke ezzel a bevezető szöveggel jelenik meg: „Ezt a hírt (anyagot) olyan külföldi tömegtájékoztatási eszköz készítette/terjesztette, amely egy külföldi ügynökként, vagy egy külföldi ügynök feladatát ellátó orosz jogi személyként tevékenykedik”. Ez a megkülönböztetés gyakorlatilag megfosztja a hirdetési bevételektől a meduzát, illetve a többi „külföldi ügynököt”, hiszen aligha akad olyan orosz vállalat, amely megkockáztatná, hogy egy ilyen médiumban tegyen közzé reklámot.

A bélyeget nem csak vállalkozásokra, hanem magánszemélyekre is ráüthetik, eddig már öt Putyin-bírálót köteleztek arra, hogy minden közösségioldal-bejegyzésén tüntesse fel, a posztot egy „külföldi ügynök” írta. Jelenleg egy szentpétervári feminista aktivista, egy ismert emberi jogi harcos, Lev Ponomarjov, valamint három újságíró köteles külföldi ügynökként meghatározni magát.

Az ügynöközést az a 2012-ben hozott törvény teszi lehetővé, amely előbb a külföldi pénzeket is elfogadó civilszervezeteket próbálta meg ellehetetleníteni, majd a törvény hatályát kiterjesztették a médiumokra, illetve a magánszemélyekre is. A legújabb adatok szerint már 82 szervezetet és öt magánszemélyt vettek fel a külföldi ügynökök listájára, és valószínű, hogy ez a szám a jövőben gyorsan növekszik majd.

Kivéreztetett ellenzék

A Kreml keménykedése elsősorban azzal magyarázható, hogy Putyinék mindenáron el akarják kerülni, hogy egy olyan szervezett ellenzék legyen az országban, amely a Navalnij által szorgalmazott „okos voksolás” révén képes lenne megtalálni azon jelölteket, akik a legnagyobb eséllyel szállhatnának szembe a kormánypárti jelöltekkel vagy akik a voksolás után a fehéroroszországihoz hasonló tiltakozóakciót lennének képesek indítani.

Míg sokan abban bíznak, hogy az elnyomás enyhülni fog a választások után, az elemzők egy része szerint ez hiú remény. „Valószínűleg csak áltatjuk magunkat azzal, hogy októbertől javulni fog a helyzet. Semmi indok sincs ugyanis arra, hogy a szilovikok (a hadsereg, a rendőrség és a titkosszolgálatok vezetői) visszaadnák most kapott felhatalmazásaikat és felhagynának a házkutatásokkal és őrizetbe vételekkel” – vélekedett Ilja Klisin egy USA-ba emigrált orosz újságíró.

Facebook Comments