Tíznapos előkészület után megkezdődött Oroszország átfogó kelet-ukrajnai offenzívája. A csatatereken mindkét oldalon több tízezer katona vesz részt a harcokban, ha nem sikerül az áttörés, az egy új Afganisztánt jelenthet Moszkva számára.
A második világháború óta nem látott összecsapások várhatóak Kelet-Ukrajnában, ahol az orosz hadsereg hétfőn megkezdte a Donyec-medence elfoglalását célzó általános offenzíváját. A cél Luhanszk és Donyeck-megye teljes megszállása, valamint Ukrajna elzárása az Azovi- és a Fekete-tengertől. Az orosz hadsereg órákig tartó tüzérségi előkészítés után indult meg, a fő célpont Szlovjanszk, de támadásba lendültek az északi Harkivot, illetve a tengerparti városokat, egyebek mellett Odesszát megszállni akaró erők is.
Brit források szerint az orosz hadsereg mintegy kilencvenezer katonát vont össze Kelet-Ukrajnában, míg az utóbbi években komoly erődítményeket kialakított ukrán fél közel hatvanezer katonával rendelkezik. Kijevi beszámolók szerint az oroszok néhány óra alatt közelebb kerültek Szlovjanszkhoz és Kramatorszkhoz, ám délen nem értek el sikereket. Az orosz csapatok élén most az az Alekszandr Dvornyikov tábornok áll, aki azzal szerzett magának kétes hírnevet, hogy a csecsenföldi Groznijt, majd a szíriai Aleppót is rommá lőtte.
Utóvizsga?
A február 24-e óta tartó orosz agresszió során eddig semmi sem úgy történt, ahogyan azt Moszkvában tervezték: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nem menekült el, az ukrán hadsereg nem adta meg magát, így az orosz katonaságnak nem sikerült néhány nap alatt elfoglalnia a 43 milliós ország jelentős részét. A mostani offenzíva talán az utolsó lehetőség arra, hogy a jelentős veszteségeket szenvedett támadó hadsereg elérjen valami olyan eredményt, amit VlagyimirPutyin orosz elnök a hazai közönség előtt győzelemként állíthat be: a 2014-ben Ukrajnától elszakadt megyék teljes megszállását, illetve Ukrajna demilitarizálását.
Utóbbit úgy sikerülhet elérni, hogy az orosz tüzérség gyakorlatilag teljes mértékben szétlövi a szomszédos ország katonai és polgári infrastruktúráját. Jelenleg az infrastruktúra mintegy harminc százaléka rongálódott meg, ám messze még a háború vége.
A cél állítólag az, hogy május 9-e – a második világháborúban aratott szovjet győzelem 77. évfordulója – előtt meglegyen a győzelem, mert akkor a moszkvai díszszemlén be lehet mutatni a „fasiszta” Ukrajna ellen diadalmaskodott hadsereg elit egységeit.
Súlyos kérdőjelek
Ám egyelőre egyáltalán nem biztos, hogy sikerül elfoglalni a kiszemelt területeket. A Donyec-medencében tartózkodnak az ukrán hadsereg elit egységei és a bejáratott útvonalakon igencsak gyorsan jön a nyugati fegyverutánpótlás. Elemzők szerint egy héttel az után, hogy Joe Biden amerikai elnök áldását adta az újabb, 800 millió dolláros katonai segélyre, már érkeznek az ukránok által kért nehézfegyverek, köztük a nagykaliberű önjáró lövegek is.
Arra pedig még kevésbé van garancia, hogy az ukránok – ha elvesztik az újabb területeket – készek lesznek békemegállapodást aláírni Moszkvával. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök már többször közölte, hogy Kijev nem hajlandó lemondani az ország egy részéről, és azt is hangsúlyozta, ha az orosz katonák elfoglalják Mariupolt, akkor nem sok értelme marad a béketárgyalásoknak.
Ha pedig nem lesz béke, akkor a példátlan szigorúságú és valószínűleg tovább súlyosbodó nyugati gazdasági és politikai szankciókkal sújtott Oroszország aligha lesz képes pacifikálni és főleg helyreállítani a megszállt területeket. A béke megőrzéséhez ugyanis több tízezer katonára, a felújításhoz pedig sokmilliárd dollárra lenne szükség, ezt pedig Moszkva a jelenlegi helyzetben aligha lesz képes előteremteni.
A katonai elemzők szerint az ukránok gerillaháborút indíthatnak az ország déli részén, s ha ez megvalósul, alighanem eredményes lesz. Megvannak ugyanis a tartós ellenálláshoz szükséges feltételek: a hátország, a megszállás alatt lévő lakosság támogatása, illetve a külföldi segítség.
Új Afganisztán?
Ez pedig azt jelentheti, hogy Oroszországra új Afganisztán várhat: ha Moszkva „beleragad” az ukrajnai háborúba, akkor nem számíthat sem a nyugati szankciók feloldására, sem pedig az orosz polgárok életszínvonalának javulására. A háború elhúzódásának az lehet a következménye, hogy elpárolog az „orosz földek egyesítése” miatt most még érzett eufória és meg fog erősödni a háborúellenes mozgalom. Afganisztán – ahogy több más elvesztett háború – komoly változásokat okozott Oroszországban, illetve a Szovjetunióban: az orosz-japán háborúban elszenvedett vereség után jött az 1905-ös forradalom, az első világháború okozta nélkülözések jelentősen hozzájárultak az 1917-es bolsevik forradalom kitöréséhez, az afganisztáni fiaskó pedig a Szovjetunió összeomlásához vezetett.