1963-ban születtem Budapesten. Eleinte kalauz, csillagász majd vadászpilóta szerettem volna lenni, pilótának azért nem jelentkeztem, mert a képzés a Szovjetunióban zajlott. A Közgázra vettek fel, de "logikus módon" átjelentkeztem a moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetébe (IMO) annak is az újságíró szakára. Öt évet éltem diákként Moszkvában, majd MTI-tudósítóként négyet Belgrádban. Majd visszatértem Moszkvába a HVG tudósítójaként, s 2008-ban tértem haza. Azóta is sokszor megfordultam az egykori birodalom több szegletében, s nagyon fáj, hogy a járvány miatt "országfogságra" vagyok ítélve.
„Súlyos hibát” követett el az orosz állami televízió, hagyták szóhoz jutni azt a nyugdíjazott ezredest, aki már az Ukrajna elleni orosz invázió előtt figyelmeztette honfitársait: a katonai akció nem szolgálja Oroszország érdekeit. Most is megmondta a magáét, az elemzők tanakodnak, szándékosan engedték-e megszólalni a nem a Kreml propagandáját ismételgető elemzőt,...
Minden jel arra utal, hogy az Ukrajna ellen indított orosz háború második szakasza is kudarccal végződik: hiába csoportosította át erőit a Kreml Kelet- és Dél-Ukrajnába, a tervezettnél jóval lassabb az előrenyomulás és egyes helyeken az ukránok sikeres ellenakciókat indítottak. Ez viszont azt vetíti előre, hogy a háború még sokáig tart...
A „fasizmus” és a NATO ellen harcoló Vlagyimir Putyinnak eddig két dolgot sikerült elérnie: azt, hogy Finnország és Svédország is jelentkezik az észak-atlanti szövetségbe, illetve az, hogy azok között is sokakban ellenszenvet keltett Oroszország iránt, akik korábban szimpátiával viseltettek a világ legnagyobb országa iránt. Most Rigában döntöttek úgy, hogy az...
Kína szemmel láthatóan próbál távol maradni Oroszország Ukrajna elleni agressziójától: igyekszik viszonylag ritkán állást foglalni, s Peking szemmel láthatóan nem segíti komolyan Oroszországot a Moszkva elleni nyugati szankciók kijátszásában. Ez nem jelenti azt, hogy Kína nem figyel arra, ami Kelet-Ukrajnában zajlik: Peking nem mondott le Tajvan szigetének katonai erővel való...
Vlagyimir Szolovjov, az orosz állami fő tévécsatorna, a Rosszija vitaműsor-vezetője egy Telegram-csatornán várja azokat az Urálban és Jekatyerinburgban élő feljelentőket, akik környezetükben „orosz-ellenes” tevékenységet észlelnek.
A szovjet időkre emlékeztető módszert Szolovjov – aki a napokban azt ismételgette, hogy Oroszország inkább atomfegyvereket vet be ellenségei ellen, mintsem elveszítse a február 24-e óta...
A finn Fennovoima cég felmondta a Hanhikivi-1 atomerőmű megépítéséről szóló megállapodást az orosz Roszatom leányvállalatával, a RAOS Projecttel. A finnek a tervezés és az engedélyeztetési folyamat késésére és a megnövekedett politikai és gazdasági kockázatokra hivatkozva hozták meg döntésüket.
„Ez azt jelenti, hogy a RAOS Projecttel való együttműködés azonnal hatállyal véget ért...
Maga Vlagyimir Putyin orosz elnök jelentette be, hogy a titkosszolgálat elfogta azokat az orosz nácikat, akik meg akarták ölni Oroszország vezető újságíróit, azok közül is elsősorban Vlagyimir Szolovjevet, a Rosszija állami tévécsatorna talán legismertebb műsor- és vitavezetőjét. A bizonyítékok kicsit gyanúsak, az embernek leginkább a Tanú című magyar film jut...
Tíznapos előkészület után megkezdődött Oroszország átfogó kelet-ukrajnai offenzívája. A csatatereken mindkét oldalon több tízezer katona vesz részt a harcokban, ha nem sikerül az áttörés, az egy új Afganisztánt jelenthet Moszkva...
„Vlagyimir Putyin orosz elnöknek nem kellett találni még egy embert, aki eladja a lelkét az ukrajnai agresszió sikere érdekében. Ez a tábornok ugyanis már eladta a lelkét – kommentálta Mick Mulroy egykori amerikai védelmi államtitkár-helyettes azt, hogy Moszkvában Alekszandr Dvornyikov tábornokot nevezték ki az Ukrajnában harcoló orosz erők...
Silvio Berlusconi egykori olasz miniszterelnök és Vlagyimir Putyin egykori szövetségese is csalódott barátjában, miután meglátta azokat a bizonyítékokat, amelyek alapján egyértelműnek tűnik, hogy a megszálló orosz erők követtek el tömeggyilkosságot a Kijevez közeli...
